ADR rendelet

ADR rendelet2018-04-03T13:18:51+00:00

Magyarország 1979-ben csatlakozott az ADR-hez. Az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel került be a magyar jogrendbe. Belföldi szállításokra történő alkalmazását a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet írta elő.

Az ADR előírásait a technikai haladásnak megfelelően folyamatosan fejlesztik. A módosítások és kiegészítések általában 2 évente lépnek hatályba. A módosításokat belföldi ágazati miniszteri rendelettel hirdetik meg, benne az ADR belföldi alkalmazására vonatkozó eltérésekkel.

A veszélyes áruk szállításánál minden közreműködő személy az őt érintő területen teljes felelősséggel bír.

Az ADR a veszélyes árukat egy jól kidolgozott kritériumrendszer segítségével csoportosítja. Ezeket az anyagcsoportokat az ADR osztályainak hívjuk.

Veszélyességi osztályok

1. osztály: Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak

2.1. osztály: Gyúlékony gázok

2.2. osztály: Nem gyúlékony, nem mérgező gázok

2.3. osztály: Mérgező gázok

3. osztály: Gyúlékony folyékony anyagok

4.1. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok

4.3. osztály Vízzel gyúlékony gázokat képző anyagok

5.1. osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2. osztály Szerves Peroxidok

6.1. osztály Mérgező anyagok

6.2. osztály Fertőzőveszélyes anyagok

7. osztály Radioaktív anyagok

8. osztály Maró (korrozív) anyagok

9. osztály Különböző veszélyes anyagok és tárgyak

 

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (narancssárga) táblák. A veszélyt jelző tábláknak ADR szerint két fajtája van:

1. Szám nélküli veszélyt jelző tábla

2. Számos veszélyt jelző tábla:

  • főveszélyt jelölő szám
  • járulékos veszélyt jelölő szám
  • a veszélyes áru UN száma

A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan következményei lehetnek.

Küldeménydarabos szállításnál – hordó, palack, kanna, stb. – szám nélküli veszélyt jelző táblákat kell használnunk. A küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági, ill. követelmény rendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja.

A tartányjárműveknél a számos veszélyt jelző táblák használata a kötelező.

A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák. Pl.: 4.2 osztály veszélye (öngyulladásra hajlamos anyagok)

A veszélyességi bárcák mérete a küldeménydarabokon legalább 100 x 100 mm-esek, de ezek mérete az előírtak alapján csökkenthető.

Tartányjárművekre legalább 250 x 250 mm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára is.

A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabok az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások csak minősítési jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre.

A veszélyes áruk szállítása esetén alapvető jelentősége van a rakomány megfelelő elhelyezésének, rögzítésének a gépjárművön, tekintettel arra, hogy a járműről esetleg lehulló árudarabok, amelyek veszélyes anyagot tartalmaznak sérülésük révén súlyos károkat okozhatnak.

Az a személy, aki a ráháruló feladatokat a szállítás során (szállításnak része a szállítás során történő ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-és kirakodása, beleértve a töltést és ürítést is) nem a jogszabálynak megfelelően végzi, szabálysértést követ el.

Általános teendők rendkívüli esemény esetén  az írásbeli utasítás szerint:

  • leállás a járművel, motor leállítása, áramtalanítás
  • útbiztosítás,
  • a rendőrség azonnali értesítése,
  • a veszélyes áru tovaterjedésének megakadályozása.

A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezet-és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A veszélyes hulladékot kitöltött “SZ” kísérőjeggyel kell szállítani. Az ún. “begyűjtési engedéllyel” is rendelkező szállítók “K” kísérőjeggyel is végezhetnek szállítási tevékenységet. A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.

Forrás: https://www.nkh.gov.hu/web/kozuti-gepjarmu-kozlekedesi-hivatal/hir/-/hir/188307/true/veszelyes-aru-szallitas